Az illatoknak különleges szerepük van az emlékek és a hangulatok kialakításában.
Itt a december és mindjárt hatodika. Jön a Mikulás! Vajon milyen az illata?
Emlékszem gyerekkorom Mikulásaira, amikor a cipőpucolással kezdődött minden, a régi jófajta színtelen cipőpaszta került a piros cipőmre, a cipő ment az ablakba ötödikén este, és reggelre láss csodát, megtörtént a varázslat, a Mikulás hozott bele narancsot, néha banánt és csokoládét, igaz virgácsot is, de amolyan aranyozottat. Az oviban a Mikulás nagy volt és vattás a szakálla, tőle azért már tartottam. Nekem ezeknek az emlékeknek a keveréke adja a Mikulás illatot, van benne egy kis cipőpaszta, narancs, csokoládé, vatta és szekrényszagú ruha meg a téli szél. Ahogy teltek az évek, és még több Mikulást éltem meg, úgy jöttek a további illatok:
- Mézeskalács és fahéj
- Vanília és mandula
- Étcsokoládé és mogyoró
- Fenyő és citrom
- Kakaó, régi könyvek és fűszerek
- Forralt bor és narancs
- Fekete tea citrommal és gyümölcslekvár
Benned milyen a Mikulás-illat él?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése